Ugyan csak az emelt szintű matematika anyag része a differenciál- és integrálszámítás, hasznos lehet egy remek webes alkalmazás hozzá. A két oldalon (ITT a deriválás és ITT az integrálás) segítséget kaphatunk ezekhez a számításokhoz. Nem csak annyiról van szó, hogy ha megadjuk a függvényt, akkor kiköpi nekünk a végeredményt, hanem szépen lépésenként is láthatjuk a megoldást. Sőt, még az egyes lépésekre rámenve azt is láthatjuk, hogy melyik szabályt kellett alkalmazni. Mindehhez még egy szép grafikus ábrázolás is járul. Kellhet ennél több?

Sokat mondogatják, hogy a programozás megtanulása a most már legalább olyan fontos, mint megtanulni olvasni. Ha előkerül, hogy tényleg az-e a cél, hogy mindenki prograozó legyen, gyakran az a válasz, hogy természetesen nem, de a programozás fejleszti az algoritmikus gondolkodást vagy a problémamegoldó készséget, esetleg a matematikai ismereteket. Nem ismerős ez az érvrendszer? Néha melléütök. Miközben ezekkel az érvekkel, hogy miért kell programozni tanulni nem tudok egyetérteni, én is azt gondolom, hogy fontos kódolni tanulni, hogy miért, azt legjobban a Wolfram nyelv kapcsán lehet megérteni. Stephen Wolfram több évtizede dolgozik tulajdonképpen egy agy művön, ennek a műnek a része a Mathematica szoftvercsomag, a Wolfram Alpha kereső majd mindezek közös alapja a Wolfram programnyelv.

Remek kis alkalmazás Android telefonokra a Math Battle, vagyis Matek csata (ITT TALÁLHATÓ). Egyszerű műveleteket gyakorolhatunk vele, összeadást, kivonást, szorzást és osztást három lehetőségből kell kiválasztanunk a helyes megoldást. Amitől igazán izgalmas lesz, az a csata üzemmód. Ilyenkor a telefon (vagy tablet) képernyője két félre oszlik és ketten mérkőznek meg egymással . Beállíthatjuk, hogy mindenki más-más feladatot kapjon, vagy ugyanazon kelljen gondolkodniuk. Ha valaki eltalálta a jó megoldást, kap egy pontot és jön a következő kérdés. Ha valaki rosszul tippel, elveszít egy pontot. Igazi izgalmas verseny, ami segíti a gyors fejszámolást.

Ha egy oldalnak az a neve, hogy matek játékok, akkor nem kell meglepődnünk, ha matekos játékokat találunk rajta. nem okozhat tehát senkinek meglepetést, ha meglátogatja a Math Games elnevezésű oldalt (IDE KATTINTVA). Az oldalon óvodásoknak és az első három osztály tanulóinak vannak feladatok (sajnos csak angolul), olyanok, amik a matematikai készségeket fejlesztik. Jópofa dolog, hogy a feladatokra rá is lehet írni, ami segíti a feladatmegoldást, a gondolkodást. Érdemes megnézni, mi mindent lehet csinálni a diákokkal és talán az sem baj, ha elmondjuk szóban, hogy mi a feladat az egyes játékoknál.

Csinos, szimmetrikus rajzokat készíthetünk gyorsan és könnyedén a Myoats nevű oldalon (IDE KATTINTVA).Olyan képek születnek az egerünk nyomát, amit például kaleidoszkópokban látni. Beállíthatjuk, hogy hányszorosan tükröződjön a kép, milyen színű, milyen vastag legyen a vonal. Az egyes vonalakat utólag is szerkeszthetjük. Nagyon gyorsan készíthető csinos mandalák, amiket aztán lementhetünk magunknak.

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy vajon a gépek, a technika nem fogja-e helyettesíteni a tanárokat? Azok, akik finanszírozzák az oktatást persze vágyakozva gondolnak erre már a rádió megjelenése óta, mások meg komoly fenntartásokkal vagy éppen félelemmel. Most nekem is eszembe jutott ez a kérdés, amikor rátaláltam a Photomath nevű mobil alkalmazásra (IDE KATTINTVA). Az alkalmazás, ami iOS-re és Androidra is ingyenesen elérhető bármilyen nyomtatott matematikai képletet, egyenletet szépen lépésről lépésre megold. Közben még magyarázatot is fűz az egyes lépésekhez, ráadásul magyarul. Az egyszerű egyenleteken túl elbánik a magasabb matematikai koncepciókkal, szögfüggvényekkel, komplex számokkal is. Ha pedig ez így van, akkor vajon mi szerepe lehet a matektanárnak? Érdemes-e begyakoroltatni azokat a megoldási módokat, amiket a telefon egy pillanat alatt kiad? Ha van egy ilyen eszközünk, akkor nem kellene átgondolni, hogy mit és hogyan tanulunk.

Eratoszthenész a görög földrajztudós a Krisztus előtti 3. században megmérte, hogy mekkora a Föld és ehhez csak egy botra volt szüksége. Mérése egyszerre fontos földrajzi és matematikai szempontból is, Azzal, hogy azonos hosszúságokon, de különböző szélességeken fekvő pontokon mérjük meg pontosan a nap beesési szögét, azzal kiszámolhatjuk a Föld kerületét. Ehhez persze kell egy másik pont is, ahol mérhetünk kellő távolságban, ezzel szolgál az Eratosthenes projekt (IDE KATTINTVA). Ha regisztrálunk az oldalon, megkapjuk olyan iskolák elérhetőségét, amik nagyjából a mi hosszúságunkon találhatók. A mérést magát március 21-én délben (helyi idő és nem zónaidő szerint) végezhetjük el, az adatokat pedig feltölthetjük egy közös adatbázisba.

Január 30-án zajlott le a Microsoft nemzetközi online konferenciája, aminek Hackeljük meg a tanítást! (Hack the Classroom) volt a címe. Az izgalmas előadások mellett egy verseny is kapcsolódott az eseményhez, a világ minden részéről várták tanárok ötleteit, hogy ők milyen trükköket használnak, amivel egyszerűbbé, modernebbé tehető a tanítás. Most a versen első három helyezettjét mutatjuk be:

Az oktatási rendszert ért kritikákban többször is előkerül, hogy miért nem oktatnak alapvető pénzügyi ismereteket a diákoknak. Ugyan a NAT már tartalmazza, hogy ezeket az ismereteket mindenféle tárgyhoz kapcsolódva tanítani kell, gyakran nem jut nekik idő. A Populus nevű oldalon talált kalkulátor (IDE KATTINTVA) izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessünk a közpénzekről a diákokkal és akár matematikából is felhasználjuk az adatokat. Az oldal a 2013-as költségvetés adatain alapul, megadhatjuk, hogy mennyi a nettó fizetésünk (vagy a szülőké, esetleg egy elképzelt polgáré) és azt is, hány gyerek van, ezután megnézhetjük, hogy mire mennyit költünk naponta, azaz az adóként befizetett pénz mire megy el.

Nagyon izgalmas oldal a Yummimath (IDE KATTINTVA), ahol matematikához találhatunk ötleteket, foglalkozásokat, projekteket. Sajnos, az oldal angolul van, de ahhoz, hogy az ötleteket megértsük nem kell nagy nyelvtudás. A foglalkozásoknak közös, ogy aktualitásokhoz, a mindennapokhoz kapcsolódnak. Jelen pillanatban például az 50. Superbowllal, az amerikai futbalbajnokság döntőjével kacsolatos feladatokat találhatunk (milyen függvény fektethető a reklámárak alakulására?, megjósolható az eredmény?, mik is a római számok, amikkel jelölik a verseny sorszámát? és így tovább). Az ötletek könnyen adaptálhatók akár a foci EB-re vagy éppen az olimpiára, a lényeg, hogy valami nagyon aktuális alapján jön elő a matematika. Vannak persze mással kapcsolatos feladatok is, kiszámolhatjuk például, hogy mennyire pontos időjárás előrejelző a híres mormota.