Már több blogbejegyzés született erről a remekül használható programról (itt és itt). Gondolattérképpel már régóta dolgozom, csak kissé nehézkesen ment a papíros- majd Word-ös - PowerPoint-os változat, a kollaborációs problémákról nem is beszélve. A blogot olvasva felvillanyozódtam: először is utána néztem a Neten, és találtam egy újabb videót egy külföldi tanároldalon a használatáról (itt) majd hozzáláttam. A program erőssége, hogy nagyon egyszerű a regisztráció (elég egy e-mailcím és máris kezdhető a munka), és a kezelése is, annak ellenére, hogy angol nyelvű. Otthon elkészítem a gondolattérképem magját, az órán betöltöm, pár kattintással (share) meghívom a csoportom tagjait, és máris kezdődhet a munka!

Lelkesen írtunk már korábban olyan alkalmazásokról, amikkel közösen lehet szövegeket szerkeszteni. Ilyen a Google dokumentumok, vagy éppen nagy kedvencünk, a Titanpad (ITT ÍRTUNK RÓLA). Hasonló megoldást jelent például a közös ötleteléshez a Corkboard is (EZ ITT TALÁLHATÓ). A mai napi oldal viszont nem a közös szövegelést, hanem a közös rajzolást teszi lehetővé.

A FlockDraw (IDE KATTINTVA) borzasztóan egyszerűen használható, ha felmegyünk az oldalra, kapunk egy linke, ez lesz a közös rajzunk elérése. Ha bárki másnak megadjuk ezt, ő is szerkesztheti azt a rajzot, amit éppen készítünk. Könnyen megoszthatjuk így a rajz linkjét például egy digitális osztályteremben vagy akár egy blogon is. Természetesen nem kell semmi nagy dologra számítani, nem egy Photoshop, amivel dolgozhatunk, de kedves kis rajzok készítéséhez tökéletes. Az elkészült rajzot el is menthetjük és be is ágyazhatjuk a saját oldalunkra.

A TanárBlog pár hete ajánlotta a storify nevű oldalt (ITT TETTE - a szerk.) arra, hogy történeteket fűzzünk össze. Pont valami ilyesmire volt szükségem: angol szakon tanuló, médiás hallgatóimmal egy közös újságot szerettünk volna szerkeszteni. A kurzus címe ’Mindennapi tudomány a médiában’, ennek fő eleme egy 700 szavas cikk, amelyet mindenki egyénileg ír meg. Amikor a diákok leadták az első változatot, hirtelen felvillant bennem, milyen jó is lenne, ha mindenki a csoportban (és esetleg mások is) hozzáférne a többiek cikkéhez és csinálnánk egy saját tudományos ismeretterjesztő lapot. A Storify alkalmasnak látszott a feladatra és így kipróbálás után mondhatom, az is. Először létrehoztunk egy közös felületet, közös jelszóval, aztán mindenki feltöltötte a saját cikkét. Az elején akadt némi nehézség, pl. a képek beillesztése, illetve, hogy nem túl sokféle szerkesztési lehetőség közül lehet választani (de ennek talán megvan az az előnye, hogy viszonylag egységesek lesznek a cikkek). Külön pozitívum, hogy az általam olyan fontosnak tartott forrásokat be lehet emelni a cikk végén, csakúgy mint videókat vagy tweeteket. Bár én most magas szinten próbáltam ki és hosszú, tudományos cikkeket írtak a diákok, bátran merem ajánlani középiskolásoknak is. IDE KATTINTVA pedig megtekinthető a végeredmény.

A Storify nevű oldal segítségével (IDE KATTINTVA található) azt tehetjük, amit az oldal neve ígér - történetekké fűzhetünk össze sok mindent. Ráadásul nagyon egyszerűen, ami hatalmas előny. Nézzük hogyan működik: először is regisztrálnunk kell (de nem rögtön az elején, azaz elkészíthetünk egy történetet, és csak a végén kell regisztrálnunk - ez azért is fontos, mert nem kell a regisztrációval időt töltenünk óra az elején). Ezután adhatunk egy-egy témakört (pl. Queen Elizabeth), és ehhez kereshetünk a különböző oldalakon (pl. Facebook állapot frissítések erről, de Twitter, Google, vagy YouTube keresést is futtathatunk.

A Tricider nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) ideális eszköz az online ötleteléshez. Előnye, hogy semmiféle regisztráció nem kell ahhoz, hogy a diákok használják, és mi magunk is beléphetünk rá a Facebook vagy éppen Google azonosítónkkal is. A feltett kérdésre adhatnak a diákok válaszokat, ezekhez akár képeket is rakhatnak. A klasszikus ötletbörze szabályai szerint fogadhatunk ide mindent, kontroll és kritika nélkül.

Az egyes válaszokra, ötletekre azután szavazni is lehet, érveket lehet felsorakoztatni mellette és ellene (amikor érvelünk, akkor a + vagy - jellel kell megadnunk, hogy az adott ötlet mellett vagy ellen próbálunk-e szólni). Ezekbe az érvekbe akár már linkeket is elhelyezhetünk. A kérdés feltevője bármikor megnézheti a szavazás állását, megkaphatja Excelben a válaszokat és a szavazatokat, de le is állíthatja az ötletelést. Előny, hogy a szavazást könnyedén beágyazhatjuk a blogunkba, digitális osztálytermünkbe, de egy kattintással a Facebook oldalunkra is kikerülhet. A mi filozofikus kérdésünk a lapozás után található.

A Pulitzer center rengeteg témához kínál óravázlatokat. A témák aktuálisak, és jó minőségben dolgozták fel őket. Sokszor jelent gondot, hogy egy aktualis eseményből hogyan készítsünk a tanórán valóban használható tananyagot, óravázaltot. Ebben segít az oldal, amely IDE KATTINTVA található, és rengeteg témát tárgyal. Nekem külön tetszett az, hogy egyes témákat, pl. az arab tavasz jelenségét több szinten, több korosztály számára is elérhetővé teszi. Háttéranyagot, az órai munkához ötleteket, feladatokat is letölthetünk (PDF dokumentumként), szóval nagyon a kezünk alá dolgoznak az oldal szerkesztői, érdemes egy pillantást vetni - akár csak a témákra.

Mielőtt bármilyen alkalmazással dolgoznék az órán, igyekszem nagyon átgondolni, hogy vajon valóban értelmes-e az IKT használata, azaz többet kapok-e az IKT-tól, mintha csak a tábla-kréta kombóval dolgoznék. Most a feladat az volt, hogy könyvajánlókat készítsenek egymásnak a diákok (középfok körül tudnak angolul, de bármilyen nyelven lehet csinálni). Ezt csináltuk: párban dolgoztak gép előtt (pontosabban azzal a Fujitsu rendszerrel, illetve a Microsoft multi-point szerverével, amelyről részletesebben ITT TALÁLHATÓ leírás), és mindenkinek 2-3 olyan könyvről kellett egy-egy linket keresni, amelyet olvasott és tetszett neki. Ezeket a Wallwisher nevű közösségi post-it oldalon megosztották egymással. A következő lépés az volt, hogy a megosztott könyvek közül kellett mindenkinek (egyedül) hármat választania, amit szívesen elolvasna. Végül felálltak a gép mellől, körbejártak a teremben és elmesélték egymásnak, hogy melyik könyveket válaztották (természetesen nagy öröm volt, ha kiderült, hogy valaki éppen azt választotta, amelyiket a beszélgetőtársa ajánlott. A Wallwisher fal elkészítése 1 perc volt, a gyerekeknek csak annyit kellett elmondani, hogy a 'falra' dubla kattintással lehet írni. IDE KATTINTVA pedig bele lehet nézni abba, hogy mi minden gyűlt össze 10 perc alatt. A Wallwisher használatáról ITT ÍRTUNK.

A HUNDIDAC szakkiállítással párhuzamosan rendezték meg a VI: Interaktívtábla-konferenciát, ahová a TanárBlog is hivatalos volt. Láthattunk sok érdekességet, voltak igazán különleges dolgok is (mint pl. az egész napos flash programozó tanfolyam), voltak kiszámíthatóan érdekes előadások (ki tudná megunni Komár Zsolt lelkesedését), aztán a nap végén - már kissé fáradtan - beültünk Veszelszkiné Huszárik Ildikó A Facebook az ember tragédiája? előadásárára. Bevallom, némi előítélettel léptem a terembe, hiszen igazán átgondolt, működő Facebook-ot értelmesen (hozzáadott értéket teremtve) használó magyar projektet még nem nagyon láttam, inkább a Facebook, mint 'trendi' eszköz játszik szerepet - valamiben. És akkor a teremben megtörtént a csoda! A tanárnő egy nagyon jól átgondolt, a Facebook-ot hasznosan forgató, kreatív, az értékelst kiválóan megoldó, és a diákokat is sikeresen megmozgató projekt segítségével tanította Madách művét. Az erről szóló bejegyzés ITT TALÁLHATÓ, de az OFI oldalán a projekt részletes leírása is elérhető (PDF formátumban), mégpedig IDE KATTINTVA.

Projektekhez, akár webquest-ekhez is kiválóan használható a Tildee alkalmazása (ITT TALÁLHATÓ), ahol lépésről lépésre magyarázhatunk el folyamatokat, feladatokat, vagy bármi mást. Az oldal rendkívül egyszerűen használható, egyszerűen egymás alá kell írnunk a folyamat egyes részeit. Minden lépést kiegészíthetünk videóval, képekkel, vagy akár térképpel is (nem mindent lehet beágyazni sajnos, ennek - gondolom - biztonsági és technikai okai vannak). Miután elkészültünk, egyszerűen publikáljuk az útmutatót és megadjuk a diákoknak a címét (ehhez már regisztrálni kell!). Természetesen gondolkodhatunk fordítva is, és mondhatjuk a diákoknak, hogy pl. dolgozzák fel egy érdekes személyiség (híres ember) életét, készítsenek útmutatót hozzá, majd publikálják a Tildee tutorials oldalán. Nagyon nagy előny, hogy semmilyen informatikai előképzettség nem kell hozzá, egyetlen percet vesz igénybe, amíg a diákok megtanulják / megértik a használatát, és nem az alkalmazás használatának megtanulása, hanem a tényleges 'szakmai', órai munka teszi ki az óra legjavát.

Egyszerű, praktikus, letisztult, keveset tud, de azt jól. Mindez igaz a Writeboard nevű alkalmazásra (IDE KATTINTVA láthatjuk, hogy milyen igaz!), ahol online tudunk dokumentumokat szerkeszteni másokkal együtt. Gyors és megbízható, de egyáltalán nem csicsás az oldal. Ha valaki a a külcsín alapján ítél, annak a Writeboard csalódást okoz. Ha azonban gyorsan szeretnénk közösen szerkeszteni egy dokumentumot, akkor a Writeboard jó megoldás lehet. Nem kell mást tennünk, mint megadni az oldal címét, az e-mail címünket, majd egy jelszót, és már készen is vagyunk. Még regisztrálnunk sem kell előtte.