Két éve is már, hogy bemutattuk Arvind Gupta oldalát, ahol egyszerűen elkészíthető fizikai játékokat mutat be (ITT TALÁLHATÓ), nagyon sokféle, fillérekből elkészíthető és izgalmas szerkezet elkészítéséhez találunk segítséget itt. Marsi Zoltán kollégám is innen vette az inspirációt, miközben a mágnesességről tanított a diákjainak. A diákok csoportjainak az volt a feladata, hogy készítsenek el egyet-egyet az itt található mágneses szerkezetek közül, majd azok működését mutassák be a többieknek és magyarázzák el nekik, mit látnak. A bemutatókat videóra is vették, hogy később ebből is tanulhassanak. A videók IDE KATTINTVA tekinthetők meg vagy akár itt a TanárBlogon is.

A kémia kísérletezés nélkül semmit sem ér. A kísérlet lényege pedig, hogy a szemünk láttára történik, hogy megtapasztalhatjuk, miként viselkednek az anyagok. Akkor van-e bármi értelme a virtuális laboroknak? Nagyon is sok hasznukat vehetjük, vegyük csak például a ChemCollective oldalán található labort (IDE KATTINTVA, de INNEN offline használatra is letölthető, tehát internet sem kell hozzá). Ebben a laborban nagyon sok kísérletet végezhetünk el és ennek még a legempirikusabb tanár is hasznát veheti. Például azért mert:

A Sceince on Stage verseny sok természettudományokat tanító tanárnak lehet ismerős, Színpadon a tudomány címen hazánkban is megrendezik. Az eseményen tanárok mutatnak be kísérleteket, demonstrációkat és a legjobbak, legötletesebbek aztán az európai versenyben is megmérkőznek. A hétvégén lezajlott Scientix konferencián ismerkedtem meg a program ír rendezőivel, akik nem csak versenyt szerveznek, hanem videókat is készítenek és a legjobb kísérletekből, amiket az európai versenyeken látnak könyveket is összeállítanak. Ezek a könyvek az oldalukról (IDE KATTINTVA) ingyenesen letölthetők.

Az érzékelés olyan témakör, amivel minden diákot meg lehet fogni, ami mindenkit érdekel. Akár a látásról, akár a hallásról van szó, az hogy mit és miként érzékelünk, mennyi köze van az érzeteinknek az objektív valósághoz mindenkit érdekel. Az illúziók mindenkit csodálattal töltenek el, mindenki szereti átélni az érzést, hogy milyen könnyen lehet őt becsapni. ha éppen ennél a tananyagrésznél járunk, érdemes némi időt rászánni arra, hogy mindezt be is mutassuk.

Az internet tele van érzékcsalódás gyűjteményekkel, a most bemutatott oldal azonban kiemelkedik bizonyos szempontból ezek közül. Nem azért mert annyira szép lenne (elég csúnyácska, Java alkalmazásokkal van tele), hanem azért mert itt az illúziókon kívül kísérleteket is találunk. Ehhez elég ellátogatnunk a Hanover College Experiencing Sensation and Perception című oldalára (IDE KATTINTVA). Itt találunk interaktív illusztrációkat és kísérleteket (experiments) is, ez utóbbiak azok, amiket máshol nem nagyon találhatunk meg.

Ugyan a klasszikus informatika, technika vagy éppen fizika tananyagban nem sok teret kapnak a logikai áramkörök, mégiscsak érdemes rájuk némi időt szánni. Segíthetnek megérteni, hogy miként is épül fel a számítógép, mi az, amit ez a varázslatos doboz valójában csinál. Matematikából a logikai műveletek tanulásakor szintén érdekes lehet, hogy miként is működnek ezek áramkörök szintjén.

Ugyan arra általában nincs lehetőség, hogy az ember forrasztgatni kezdjen, számítógépes szimulációval is egészen jól meg lehet ismerkedni velük. Erre használható a Logic Lab (IDE KATTINTVA). áramköröket építhetünk, amikben az egyszerű ÉS és VAGY kapuktól kezdve a bonyolult flip-flopokig mindent használhatunk. Bemenetnek mindenféle kapcsolókat használhatunk, míg a kimenet lehet egy lámpa, egy ventilátor vagy éppen egy számláló.

Ma már nem megfizethetetlenek azok a kamerák, amik a megszokottnál gyorsabban képesek filmfelvételre. Nálunk is került egy ilyen kamera, egy GoPro típusú, ami képes másodpercenként 60 kép rögzítésére. Adódott a gondolat, hogy használjuk az eszközt a szabadesés tanulmányozására. Korábban volt már egy másik módszerünk, ahol egy mikrofonnal mértük a szabadesést (ITT ÍRTUNK RÓLA), de talán az mégiscsak jobb, ha láthatják is a jelenséget.

Egy labdát ejtettek le és ezt vettük fel a kamerával. Ezután a film megfelelő részét képekké alakítottuk át. Ehhez a DVDVideoSoft ingyenes konvertálóprogramját használtuk (INNEN TÖLTHETŐ LE). Az eredmény egy képsorozat lett 30 képpel (az esés tehát fél másodpercig tartott). A képeket megvágtuk, hogy csak a lényeg látszódjon rajtuk, majd egyenként bemásoltuk egy új képre a webes SumoPaint alkalmazásban (EZ ITT VAN). Ügyelni kellett rá, hogy minden kép új szintre (layerre) kerüljön.

Tele van az internet mindenféle kísérleteket bemutató videókkal. Ez nagyszerű dolog, de közben veszélyes is lehet. Sok közöttük didaktikailag helytelen, téves magyarázatot ad, esetleg nem veszi figyelembe a balesetvédelmi szabályokat. A Digitális pedagógus konferencián Hartlein Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a YouTube által felajánlott videók között gyakran orbitális marhaságokat, áltudományos ostobaságokat is találunk. Nem veszi ki jól magát, ha a diákot (differenciáltan tanítva) leültetjük, hogy nézzen meg egy videót, de ő utána rögtön a nullponti energiáról nézhet valami kreténséget.

Szerencsére a BME oktatója megoldást is kínált: az egyik ilyen a Fizipedia a Műszaki Egyetem e-tananyaga (ITT TALÁLHATÓ), itt a kísérletek között a legtöbb lényeges fizikai kísérlet megtalálható, magyarázattal. A videók szándékosan úgy készültek, hogy szükség legyen mellettük a tanári magyarázatra, esetleg a tankönyvre. Tulajdonképpen ezek a videók nem mások, mint illusztrációk egy könyvhöz, éppen ezért az órán is jól felhasználhatók.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Az egész fejlett világban jelentős probléma, hogy a természettudományos és műszaki pályák népszerűsége nagyon lecsökkent és egyre jobban csökken továbbra is. A dolog okai összetettek és nem is igazán feltártak, de egyre több szervezet próbálja a trendet megfordítani. Hazánkban például a felvételi keretszámok elosztásánál érvényesítik ezt a szempontot, de vannak helyek, ahol máshogyan is próbálkoznak. Alapvető megfigyelés, hogy ezen pályák a lányok körében még kevesbé népszerűek, mint a fiúk között, a cél tehát, hogy teremtsük meg lányoknak való fizikát.

Az Intel támogatásával jött létre a Girl-friendly Physics (ITT TALÁLHATÓ) oldal. Négy lépésben tehetjük lányosabbá a tanításunkat: elsőként egy kérdőívben azonosíthtjuk, hogy mi az, amin változtatnunk kellene, majd megnézhetjük, mivel érdemes foglalkoznunk és ehhez milyen eszközök állhatnak a rendelkezésünkre, ezt gyakorlati tanácsok, óravázlatok követik, a végén pedig megnézhetjük, milyen karrier lehetőségei vannak a fizikát tanuló lányoknak. Az oldal sajnos angolul van, de érdemes időt fordítani az átböngészésére, sok jó ötletet szerezhetünk belőle.

Ha választani kell, hogy egy oldal tartalmában legyen nagyszerű vagy a kinézetében, akkor gondolkodás nélkül az elsőt választom. Láthatóan így van ezzel Fülöp László is, aki kémiával foglalkozó oldalainak (ITT VAN) nem éppen a kinézetével, hanem sokkal inkább a tartalmával próbálja meg lekötni a látogatók figyelmét. És ha a látogató érdeklődik a kémia iránt, akkor minden bizonnyal sikeresen.

A kis költségvetésű kísérletekhez a részletes leírásokon túl videók is tartoznak, így akár órán is bemutathatjuk őket. A 27 kísérlet többsége a szerves kémia témaköréből kerül ki. Érdemes megnézni őket