Képet bármihez villámgyorsan lehet találni - ez valóban így van, és teljesen igaz is, egészen addig, amíg olyan témával nem foglalkozunk, ahol már a képek minősége is számít. Ha természeti jelenségeket, vagy (mint az én esetemben) tájakat kell leírni (ráadásul nem is magyarul), akkor már hirtelen fontos lesz az, hogy a képek mennyire jók. Nem elég jelezni, illusztrálni valamit, hanem ihletet kell adnia a képeknek. Ehhez pedig a legjobb hely szerintem a National Geographic ingyenes gyűjteménye, ahol bónuszként minden képhez egy kis történet is tartozik. Akár mi elmondhatju, akár kitaláltathatjuk a diákokkal. Remekül működött és sokáig, lelkesen beszéltek róla.

Kémia tanításban használható jól a Chemix oldal, amivel kísérleteket rajzolhatunk le (ITT TALÁLHATÓ). Ha elindítjuk a programot (nem kell hozzá installálni semmit, böngészőből működik) kapunk egy lapot és a bal oldalon választhatjuk ki az eszközöket, amiet elhelyezhetünk rajta. Nagyon pontosan elkészíthetjük egy komolyabb kísérleti berendezés rajzát is. Az Alt + kattintással lehet az egyes eszközök kinézetét beállítani, a Ctrl + kattintással a folyadékok szintjét állíthatjuk be. Az elkészült képet azután letölthetjük magunknak.

A középiskolai felvételikben nagyon gyakran kerülnek elő a közmondások, szólások. Egy volt tanítványom adta az ötletet, hogy ezeket (vagy legalábbis jó néhányat közülük) remekül lehet tanítani a németalföldi festő, idősebb Bruegel festménye, a Közmondások alapján. A kép IDE KATTINTVA érhető el és nagyon sok magyarul is ismert közmondás ismerhető fel rajta. Bemutathatjuk órán és keresgélhetünk rajta. Ha viszont kombináljuk a Thinglink alkalmazással, mindenki egyenként is dolgozhat vele.

Minden évben megemlékezünk a World Press Photo nevű kiállításról (az idei nyertes képek ITT TALÁLHATÓAK ), mert minden évben annyi információ, érdekesség nyerhető ki a sorozatokból, amely mellett nem szabad szó nélkül elmenni szerintünk. Az idei képsorozatokat egyébként nagyon egyszerűen dolgozom fel. Mindig tartozik ugye egy történet is a képekhez, ezt kell visszafejteni a képek alapján. Például a fenti képen egy iráni meghíusult kivégzés látható. Amennyiben a kivégzés napján a sértett rokonai ahelyett, hogy kirúgnák a bűnös alól a széket, egy pofont adnak neki, az a megbocsátás jele, a kivégzés elmarad. A képek drámai erejűek, a történet teljesen más fordulatot vesz, mint ahogy azt gondolnánk. Sokat találgatnak a képekről a diákok, és szívesen teszik.

Ma egy nem annyira kedves oldalt ajánlunk, amelyben egy képzőművész a legrejtettebb és legkomolyabb belső félelmeinket jeleníti meg rajzok formájában. Az oldal ITT TALÁLHATÓ és tényleg nem minden csoportban használható. Én most éppen egy olyan anyagrésznél tartok, ahol nagyrészt szociálpszichológiával foglalkozunk, ezért érdekes volt és a (már 18 éves) diákok nagy örömmel és borzongással írták le egymásnak a képek tartalmát (angolul) és beszélték meg, hogy kinek melyik a visszatérő rémálma. De azért nem biztos, hogy minden csoportba minden képet bevinnék!

A Metropolitan Museum of Art megnyitotta és ingyenesen elérhetővé tette kiadványinak egy részét - közel 400 (nyomtatásban már nem kapható) művet. A gyűjtemény IDE KATTINTVA érhető el, és mindenki talál benne biztosan érdeklődésre számot tartó kiadványt - sajnos angolul. Emellett hasonlóan kedves a Guggenheim múzeum is, ahol szintén sok könyv elérhető ingyen (ÍME egy Munch munkásságáról, ITT ÉRHETŐ EL egy Klimt és Schiele témájú mű, míg IDE KATTINTVA Kandinszkij rajongói örülhetnek.

Legalábbis azt ígéri magáról a Canva.com oldal (ITT TALÁLHATÓ), hogy a világ legegyszerűbb képszerkesztője lenne. Igaz, ami igaz tényleg pár kattintással készíthetünk benne viszonylag jól kinéző képeket. Ehhez nem kell mást tennünk, mint választani egy elrendezést (layout), hátteret (background), képeket keresni hozzá (search) vagy éppen feltölteni a sajátjainkat (upload). Természetesen mindent formázhatunk, átrendezhetünk, átméretezhetünk, átszínezhetünk.A végeredmény pedig egy kép, amit letölthetünk magunknak. Az előre elkészített beállítások sokat segítenek a magamfajta szépérzékkel nem rendelkező felhasználóknak.

Ma egy egyszerű, de mégis nagyszerű ötletet mutatunk be. A lényege annyi, hogy generálhatunk olyan ál-beszélgetéseket, amelyeket mintha az iPhone Siri-jével folytattunk volna. A beszélgetéseket utána egy képernyőképként elmenthetjük, illetve egy linket is kapunk hozzá, amit megoszthatunk. Az I fake Siri oldala IDE KATTINTVA látogatható meg. Az oldal korlátai és lehetséges iskolai felhasználása a lapozás után :)

Írtunk képeszerkesztőkről már, mindenki mást szeret, de néha még mindig szembejön egy-egy izgalmasabb alkotás. Ilyen a Pic monkey is ( IDE KATTINTVA érhető el), amely elsősorban azzal próbálja meg felvenni a versenyt a többi hasonló oldal kínálta alkalmazásokkal, hogy sok lehetőséget kínál arra, hogy manipuláljuk a képeinket. Kis, kézzel rajzolt szíveket tehetünk rájuk, írhatunk is, és még vagy 40 különböző effektet használva csinosíthatjuk a képeket. Természetesen vannak fizetős részei is az oldalnak (például az alakformáló effektek, ahol fogyaszthatjuk magunkat a képen :) , de rengeteget ad ingyenesen. És ami a legjobb benne? Természetesen az, amit a lapozás után mondunk el!

Ha az ember egy kicsit komolyan veszi, hogy minden gesztusával tanít, nem teheti meg, hogy ne figyeljen oda a tanítás során felhasznált anyagok szerzői jogi helyzetére. Nem teljesen egyértelmű egy tanár számára eligazodni a különféle felhasználási formák dzsungelében,de az biztos, hogy ha egy képet nyilvános oldalra teszünk fel az már nem csak oktatási felhasználásnak minősül. Ezért is lehet jó hír, hogy a New York-i Metropolitan Museum most elérhetővé tette 400 000 képből álló digitális archívumát (IDE KATTINTVA). A képek szabadon használhatók nem kereskedelmi célra.