A TeAch-nology című oldal (IDE KATTINTVA) több mint egy évtizede gyűjt különféle tanításban használható anyagokat. Óravázlatok, feladatlapok, képek,matekpéldák, több mint 50 000 cucc. Sajnos mind angolul van, de aki bírja a nyelvet, annak igazi kincsesbánya lehet.

A minap beszélgettem egy kollégával arról, hogy vajon miért nem osztják meg a magyar tanárok mindazokat az anyagokat, amiket maguknak készítenek. Az ő álláspontja szerint, ez komoly szellemi termék, tulajdonképpen a tanár egyetlen vagyona, nem teheti meg, hogy elosztogassa. Szerintem viszont az értékük mit sem csökken attól, ha más is használja őket, sőt talán még nő is bizonyos értelemben. Tény ami tény, azok a kezdeményezések, amik arra számítottak, hogy majd a magyar tanárok ezrével osztják meg remek anyagaikat kivétel nélkül befuccsoltak.

A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...

Ugyan Magyarországon nincs feltétlenül jó híre a blogoknak és sokan a világfájdalmukat a világba kiáltó kamaszokra gondolnak a név hallatán, valójában a blogok olyan eszközök, amiknek nagyon nagy hasznát vehetjük a tanításban is. Az új tipusú érettségikben nagy szerpet kap a szakszöveg értése, a jó szakmai blogok pedig aranybányái lehetnek ezeknek. Könnyedén találhatunk olyan írásokat is, melyek az adott tudományág legújabb legfrissebb eredményeit mutatják be. Emelt szintre készülőknek akár kötelezővé is tehetjük, hogy olvassák, kövessék ezeket.

Az alábbiakban öt magyar természettudományos blogot mutatunk be, ezeket a csillagászat, a földrajz, a kémia és a biológia tanításában használhatjuk:

Gyors tudásfelmérés, egyszerű eszközökkel.

Napjainkban a hagyományos feladatgyűjtemények használatán túl az elektronikus feladatsorok biztosíthatják azt a változatosságot, frissességet, mely megelőzheti a rutinszerű ismételgetést, az „elhasználódást”, új és új kihívást jelentve a tanulók számára. Az alkalmazott feladatok folyamatos karbantartását, átalakítását is jelentős mértékben megkönnyíti azok elektronikus úton történő tárolása. Mindezek mellett a feladatvégzés során felértékelődött az azonnali visszajelzés lehetősége is, melyet a korszerű informatikai eszközök oktatásba kerülése gyorsított fel, tett elérhetővé. Kiadónk egy ilyen egyszerűen használható, a differenciálást, a feladatok, feladatsorok kombinálását, karbantartását lehetővé tévő eszközt kíván a pedagógusok és a diákok kezébe adni „Cappuccino” névre keresztelt tesztkészítő programjával.

A program egyszerű, minden iskolában elérhető tanári beviteli felületét a Microsoft Excel program biztosítja, melynek használatát a makró-programozás kihasználásával, az adatbeviteli képernyő felületéről, egyszerűen, gyorsan lehet megoldani.

RÉSZLETEK

Az Interactives oldal (ki gondolná) különféle interaktív anyagok gyűjteménye, sajnos csak angolul (ITT TALÁLHATÓ). Az itt található interaktív anyagok mind nagyon magas színvonalúak és ötletesek is.

Tantárgyak szerint csoportosítva keresgélhetünk. A hagyományos tantárgyakon túl még egy mozgókép-kultúrával kapcsolatos anyagot is találhatunk, amiben akár a maguk filmjeleneteit is rendezhetik a diákok. Érdekes megközelítése a történelemnek az az anyag, ami a civilizációk összeomlását mutatja be. A matektanároknak érdekes lehet a mindennapi matek anyag. Kémiából izgalmas lehet ahol az elektronpályákat építhetjük fel egyes elemekre.

Itt a TanárBlogon lelkes rajongói vagyunk a tanulás és a szórakozás vegyítésének. Ennek az egyik legjobb eszköze az edutainment az oktató játékok használata. Miközben a diákok játszanak, észre sem veszik, hogy mennyit tanultak, megmarad a játék öröme, de a tanulás haszna is. A most bemutatott program elsődelegesen nem oktatási céllal jött létre, de kifejezetten jól használható a tanításban is.

A Foldit (ITT TALÁLHATÓ) eredeti célja, hogy bizonyítsa, egyes sok változós, összetett feladatokban az emberek jobbak a számítógépeknél. A fehérjék térszerkezetének meghatározása ilyen komoly probléma. Hatalmas számítógépek dolgoznak azon, hogy meghatározzák, milyen egyes fontos gyógyszerek, betegséget okozó enzimek pontos felépítése. A játékban mi magunk is próbát tehetünk azzal, hogy megpróbáljuk a legjobb, leghatékonyabb térszerkezetet megtalálni. Mindezt másokkal versengve is tehetjük, időről időre versenyfeladatok mozgatják meg a nem apró közösséget.

Most egy telejesen offline eseményt szeretnénk népszerűsíteni, ami viszont a természettudományokat tanítóknak és az az iránt érdeklődő diákoknak izgalmas lehet. A Budapest Science Meetup kötetlen, de szakmailag színvonalas előadásokat, találkozási lehetőséget kínál az érdeklődőknek. Tanároknak jól jöhet, hogy felfrissítsék ismereteiket, a diákoknak pedig, hogy megismerkedjenek a kutatás, a tudomány világával.

Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel. Kontakt: twitter, mail: BpScienceMeetup [at] gmail.com.

Részletesebb információ ITT TALÁLHATÓ.

A biológia, kémia és fizika tanításában mindig nagy kihívást jelent annak megértetése, hogy mik is pontosan azok a méretarányok, amikről beszélünk. Mekkora valójában egy sejt? A DNS? Egy atom? Most két animációt mutatunk be, amik segíthetnek.

A Utah Egyetem interaktív genetika tananygában található egy animáció (IDE KATTINTVA), ami a kávészemtől a szénatomig enged zoomolni. Nagyon szemléletes és nagyon látványos.

A kémiatanárok körében ma is folyik a vita arról, hogy mennyire kell a kémiai kísérleteknek a mindennapokohoz kötődnie. Az egyik elképzelés szerint, minél hétköznapibb anyagokból dolgozunk, annál nagyobb lesz a tanultak relevanciája a diákok számára. A másik tábor a veszélyeket hangsúlyozza, ha ugyanis a mindennapi anyagokkal pancsolnak a kémia órán, könnyen kezdhetnek otthon is veszélyes házi kísérletekbe, olyasmibe, ami nem ellenőrzött, nem laboratóriumi körülmények között nagyon veszélyes lehet.

Az Off the Shelf Chemistry szerzője Robert Farber egyértelműen az első állaspontot foglalta el és ennek szellemében írta meg 18 vizsgálat menetét (ITT TALÁLHATÓ). A vizsgálatok bár mindennapi anyagokat használnak, komoly laborfelszerelést igényelnek.

A kémia tanításához ajánlunk ma egy játékot, a periódusos rendszer tetriszt. Valójában nagyon egyszerű az egész, interaktív táblán kiválóan játszható. Elemek esnek le sorban az égből, ezeket a megfelelő helyre kell irányítani. Ha csak 5 percünk marad egy órából, akár rendszeresen is lehet a játékkal játszani. Nekem tetszett :) A játékhoz könnyű eljutni, pusztán IDE KELL KATTINTANI hozzá!