Kifejezetten izgalmas és vicces dolgokat fejleszt néha a Google - látszólag csak a vicc kedvéért. Ma is egy ilyen alkalmazást mutatunk be, a neve Google docs Demo: Master's edition ( IDE KATTINTVA látogatható meg), ami sajnos csak angolul él, angolul viszont nagyon. A játék lényege annyi, hogy egy közös dokumentumot szerkeszthetünk egy-két figurával. A nevek: Dosztojevszki, Shakespeare vagy éppen Nietzsche. Elkezdünk egy közösen szerkesztett dokumentumba írni, majd egyszer csak megjelenik Edgar Allan Poe vagy éppen a fentebb említett szerzők bármelyike, és belejavít az írásunkba, vagy éppen folytatja. Angol stilisztikai ujjgyakorlatnak kiváló, de még talán maga az az élmény is megéri, hogy egy közösen szerkesztett dokumentumban hirtelen megjelenik Shakespeare élőben és belejavít az írásunkba :)

Van valahol a közelben egy huszár-emlékmű? Milyen szobrok vannak ott ahová osztálykirándulásra megyünk? Ezekre a kérdésekre segít válaszolni a Köztérkép oldal (IDE KATTINTVA). A lelkes önkéntesek által létrehozott és fenntartott oldalon mindenféle szobrot, emlékművet, emléktáblát megtalálunk (sőt magunk is bővíthetjük a listát). Kereshetünk a szobor címe, témája, helye, szerzője alapján is közöttük. Az egyes szobrokról elolvashatjuk a történetüket és megtaláljuk a pontos helyet is, legtöbbször pedig egy fénykép is segít abban, hogy megismerjük, megtaláljuk. Ezek az emlékhelyek segíthetnek abban, hogy a történelmet, történelmi, irodalmi személyeket közelebb hozzuk a diákokhoz, valóságosabbá, kézzel foghatóbbá tegyük a tanultakat.

Az iskolaújság nagyszerű dolog lehet, Amerikában az egyetemi felvételiknél komoly jó pont, ha valaki ilyennek volt a szerzője, esetleg a szerkesztője. Láthatóan hazánkban is virul a műfaj (legalábbis ez látszik ebből a listából. Az EU-s pénzekből finanszírozott Új Nemzedék oldal most abban kíván segítséget adni, hogy online jelenjenek meg. A Diáklaptár (IDE KATTINTVA) tulajdonképpen egy szerkesztőségi rendszer, hasonló a Joomlához vagy a Drupalhoz, szövegeket lehet bevinni, képeket felrakni, mindezt címlapra, rovatokba rendezni, körülbelül arra képes, amit egy Wordpress is megtesz nekünk. Ha azonban egy cikk igazán érdekes, kikerülhet a Diáklaptár főoldalára is.

Remek mikroblog a Heroes of Spenót (IDE KATTINTVA), a cím az egyetemisták körében jól ismert zöld kötésű Magyar irodalom történetre utal, ennek szerplői elvenednk meg a blogon. Szuperhősökként. Van itt Captain Hungary avagy az Apostol, Berzsenyine és József Battila. Izgalmas projekt lehet, ha a diákok maguk találják ki, hogy az egyes szerzőkből milyen hős lehetne.

Gyakran fordul elő, hogy valamilyen projekt végeredménye egy publikáció. Legyen szó akár gyűjtőmunkáról, akár valamilyen komolyabb téma feldolgozásáról, a végén jól mutat, ha egy füzet, újság, kiadvány a végeredmény. Természetesen, ha már a munka online történik, érdemes a projekt produktumát is online létrehozni. Ebben segíthet a Glossi nevű alkalmazás (IDE KATTINTVA). Komolyabb tördelői ismeretek nélkül tudunk percek alatt jól kinéző multimédiás publikációt készíteni. Például ilyet:

Itt az év vége, sokan már le is zárták a jegyeket, itt a könnyedebb órák ideje. Mi is lehetne jobb alkalom arra, hogy a diákokkal egy kicsit megismertessük a kortárs költészetet. Erre vállalkozik az Instavers nevű Facebook oldal is (IDE KATTINTVA). Egy-egy rövid idézetet találunk itt egy képre rakva. Az egész hangulata idézi az Instagram képeiét. Érdemes diákjainkkal együtt bóklászni az oldalon.

Hogy ez eddig nem jutott eszembe! - gondoltam magamban, amikor a napokban a Google streetview alkalmazás segítségével próbáltam megnézni, hogy hová is kell mennem egy megbeszélésre másnap. Elkezdtem virtuálisan sétálgatni a környéken, és hirtelen rádöbbentem, hogy mennyi információt ad egyetlen helyszín. Miért nem csinálok ebből tananyagot? Mert esetleges, hogy mikor, hol mi van éppen - válaszoltam magamnak. Aztán meglett a megoldás: mi van akkor, ha egy képernyővideó készítő alkalmazással felveszem a Streetview-n bejárt útvonalat egy videóra, és az lesz a tananyag? És ez lett! Nem egészen 5 percnyi munkával sikerült olyan részletgazdag tananyagot készíteni, amelyről akár egy óráig lehet beszélni. Részletek a lapozás után.

Tanítás közben gyakran veszem elő régi egyetemi jegyzeteimet, vagy azért, mert utána akarok nézni vagy azért, mert kiemelkedő tehetségű vagy érdeklődésű diákjaim kezébe adom. Ahogy telnek az évek úgy lesznek ezek a könyvek egyre elavultabbak, de azt nem látom, ahogy gyakorló tanárként pár évente frissíteném az egyetemi jegyzeteimet. Ezért is örültem nagyon, amikor ráakadtam az ELTE Reader nevű oldalra (és mobil applikációra is) (ITT TALÁLHATÓ), ahonnan egyetemi jegyzetek érhetők el pdf formátumban.

Nagyon kedves és nagyon könnyen használható oldal az iwishyouto.com (IDE KATTINTVA). Segítségével megrajzolhatunk egy képeslapot majd azt elküldhetjük bárkinek. Az eredmény egy kis videó lesz, amiben az egész rajzolás menete látszik (ITT EGY PÉLDA). Címet is adhatunk a műnek és szerencsére használhatjuk bátran a magyar ékezetes karaktereket, jól megjeleníti azokat is. Nagy előny, hogy a használathoz nem kell regisztrálni, nem kell semmi, azonnal munkához láthatunk.

Használhatjuk az alkalmazást napköziben, lyukas órán, készíthetnek egymásnak levelezőlapokat vele, biztosan nagy siker lesz. Versenyt is kiírhatunk és az óra végén megválaszthatjuk a legszebbet, a legviccesebbet vagy a legötletesebbet. Idegen nyelv órán lehet szórakoztató, ha egyvalaki magyaráz el egy rajzot, a másik pedig reprodukálni akarja, azután megnézhetik közösen, hogyan alakult a végeredmény. Használhatjuk arra is, hogy egy verset vagy akár zenét illusztráljanak vele. Végezetül akár egyfajta fogalomtérkép készítő is lehet. Használhatjuk rajz elemzésre is, hiszen a háttérbe bármilyen az interneten található képet berakhatunk, lehet az a diákok házi feladata, hogy elemezzék a kompozíciót majd ezt küldjék el nekünk (PÉLDÁUL ÍGY).

A minap bejelölt Petőfi Sándor és Prielle Kornélia. Meglepődtem kicsit, de azért belenéztem a profiljukba - elvégre Kossuth Lajos nevű tanítványom már volt - és valami nagyon érdekeset, élőt, izgalmasat találtam. Azon vettem észre magam, hogy már Aranynál járok és olvasom az életrajzát egy Facebook profilon. Sokszor csinálok olyan projektet, ahol a diákok érzik, hogy ez valószínűleg hasznos lehet nekik, és tisztességesen megcsinálják. Néha aztán kifejezetten élvezik, és ez meg is látszik a végső produktum minőségében. Az alábbi rövid levelet küldő Vajda Éva projektjéből viszont sugárzik az, hogy mennyire szerethették ezt a gyerekek csinálni. Íme a levél, illetve néhány Facebook profil (Petőfi Sándor, Arany János, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Prielle Kornélia, Szendrey Júlia - a szerk.)

Kedves Kollégák!
Vajda Éva vagyok, a budapesti Madách Imre Gimnáziumban tanítok irodalmat. Az emelt szintű csoportom projektjéről írnék néhány sort.
11. évfolyamon négy-öt fős csoportokban dolgoztunk, XIX. századi költők Facebook-profilját készítettük el. A csoportok a költők neveit kihúzták, és hat órában, egy hét alatt hozták létre a profilokat: Kölcseyt, Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt. A feladat meghatározásában az szerepelt, hogy a profilok alkalmazkodjanak a költők személyiségéhez, és feltétlenül tartalmazzanak széleskörű irodalmi-közéleti i ismereteket. (Létrehoztak többek között Prielle Kornélia, Szendrey Júlia profilt is, hogy a kommenteket bővíthessék.)
A diákok bevallása szerint nagyon sokat tanultak az egy hét alatt, rengeteg szakirodalmat olvastak el, hogy hiteles legyen az adott profil.