Az EcoNet ökoszisztéma szimulátorral könnyen és egyszerűen készíthetjük el táplálkozási hálózatok szimulációját (ITT TALÁLHATÓ). A modelelket egyszerű szöveges állományokként kell megadnunk, de vigyáznunk kell, az ékezetes karaktereket nem szereti a rendszer és számít neki a kis és nagy betű. Az model szintaxisa nagyon egyszerű, adjuk a Nyul -> Roka c=0.2 annyit tesz, hogy minden lépésben a Nyul tár 20%-ával növekszik a Roka tár. ez az áramlás jelenthet energiát, vagy oxigént, amit csak modellezni szeretnénk. Fontos még a * jel, ami minden lépésben egy adott változást jelent, a * -> Nyul c=10 azt, hogy minden lépésben 10-szeresérel nő a nyulak száma, a Roka -> * c=0.5 azt, hogy a rókák száma lépésenként feleződik. meg kell még adnunk az induló értékeket pl. Nyul=100, Roka=5 formában és indulhat is szimuláció.

Az Open Society Archívum (OSA) több olyan gyűjteményt is közzé tett a hálón, ami jól használható az oktatásban is. Ezek közül most a Paranoia újrahasznosítás címűt mutatjuk be (IDE KATTINTVA). Az oldalon a polgári védelem propagandaanyagait találjuk meg digitalizálva.

Van itt film az óvóhely használatról, a vegyi fegyverekről, de az élelmiszerbiztonságról is. A filmek mellett karikatúrák és keresztrejvények, plakátok is vannak, valamint egy remek lexikon azokkal a kifejezésekkel, amik egy mai diák számára már biztosan érthetetlnek.

Ezzel az interaktív táblára készült tananyaggal bemutathatjuk a diffúzió jelenségét, bevezethetjük az entrópia fogalmát, az ekvipartíció elvét és demonstrálhatjuk, miért csökkenti a hőmérsékletet a párolgás. A legjobb, ha az interaktív táblás anyagot valós kísérletekkel együtt alkalmazzuk, míg az teremben tapasztalhatják  amkroszint eseményeit, a táblán mikroszinten követhetik az eseményeket.

Az Artsonia (ITT TALÁLHATÓ) pontosan az, amit a címben is írtunk egy online gyermekrajz múzeum. A gyűjteménye jelenleg több mint hétmillió darabból áll, tanárok tölthetik fel rá diákjaik munkáját. Van itt minden a legegyszerűbb gyerekrajzoktól a művészeti egyetemre készülők tanulmányaiig minden. A rajzok mellett, tárgyak, szobrok, digitális művek is megtalálhatók.

Az oldal használata teljesen ingyenes a tanárok számára. Eddig Magyarországról 39 művet töltöttek fel, lehet, hogy megérné kicsit hangsúlyosabban szerepelni ebben a gyűjteményben. persze nem csak a saját anyagaink feltöltése lehet izgalmas, hanem azt végignézni, hogy máshol milyen szinten milyen feladatokat csinálnak a diákok és milyen minőségben.

A British Library oldalán találtuk ezt az izgalmas animáció csokrot (ITT TALÁLHATÓ). Az öt világvallás két-két szent történetét mutatják be. Hindu, buddhista, zsidó, keresztény és iszlám történeteket nézhetünk és hallgathatunk. Az egyes vallások történetei gazdagon díszített kódexekben jelennek meg.

Minthogy a történeteket felirattal is követhetjük angolul használhatjuk angol órán, de nyugodtan be lehet vinni akár társadalomismeret órára is, ha a nagy vallásokról esik szó. Ugyan nem sok benne az interaktivitás, de mégis jól mutatnak a történetek interaktív táblán is.

A büdös gyerekek nem olvasnak, alig van amelyik átrágná magát egy klasszikus művön, bezzeg a számítógép meg a tévé az érdekli őket. Mit tehetünk? Az egyik megoldás, hogy egymás között sajnálkozunk a civilizáció hanyatlásán, a másik, hogy kitaláljuk, mivel lehetne bevonni őket az irodalom élvezetébe. A 60 Second Recap (ITT TALÁLHATÓ) a második utat választotta.

Elsősorban az angol irodalom klasszikusai közül dolgoz fel könyveket, de megtalálható itt az Ödipusz király is. Az egyes műveket aprócska 60 másodperces videókban taglalja. Az első videó csak megpróbálja felkelteni az érdeklődést a mű iránt, a későbbiekben sorra kerül a történet, a karakterek, a fő motívumok stb. Mindezt izgalmasan és látványosan teszi, ráadásul úgy, hogy nem helyettesíti az olvasást (ahogy a 100 híres regény próbálja), hanem segíti. A diákoknak valóban kedve lesz kezükbe venni könyvet miután megnézték ezeket a videókat és még az értelmezésben is kapnak segítséget.

A Utah Egyetem matematikai szimuláció gyűjteménye (ITT TALÁLHATÓ) nem lenyűgüző megjelenésével fogja belopni magát a szívünkbe. Java alkalmazásokat találunk, amik általában nem olyan csicsásak, mint a Flash anyagok, viszont lényegesen megbízhatóbban és nagyon sokféle környezetben működnek.

Ha fellépünk az oldalra egy nagyon kényelmes mátrixba rendezve találjuk meg az anyagokat az ajénlott életkor és a téma alapján. Az életkor az óvodánál kezdődik és a 12. évfolyamnál ér véget, a témák pedig: számok és műveletek, algebra, geometria, mérés, adatelemzés és valószínűség. Mint látható az utóbbi kettő olyan, ami a hazai tantervekben is egyre nagyobb szerepet kap.

Az élet keletkezése ugyan minden diákot foglalkoztat, de mégiscsak érintőlegesen szerepel a középiskolai biológia tananyagban. egyfelől ideológiailag érzékeny terület, másfelől még a tudósok is elég keveset tudnak róla. A folyamatok, a kurrens tudományos álláspont megértésében segíthet sokat az Exploring Life's Origins oldal (IDE KATTINTVA). Itt egy igazi, lenyűgözően kivitelezett tananyagot találhatunk az élet keletkezéséről, az RNS világról, mindarról, amit ma tudunk ezekről. sajnos az oldal angolul van, de talán a végzősök között már vannak olyanok, akik képesek megbírkózni vele.

A mai fiatalokat nem érdekli, hogy mi történik a világban, csak a bulvár meg a celeb, a komoly dolgokkal nem is foglalkoznak. Vagy csak nem a megfelelő formában foglalkozunk a hírekkel? A Play the News (ITT ÉRHETŐ EL) miközben videókkal és háttéranyagokkal, interaktív webkettes módon mutat be dilemmákat (az izraeli-palesztin konfliktustól a fegyverviselési szabályokig). Ezután a diákok döntéseket hozhatnak és mintegy fogadhatnak arra, hogy mi fog történni. Sajnos angoltudás kell az oldalhoz, de ha más nem is, az ötlet biztosan lenyúlható.

A most bemutatott eszköz ugyan csontokról és izmokról szól, mégis a művészek vehetik igazán hasznát. Az Artnatomy (ITT TALÁLHATÓ) egészen hihetetlen részletességgel és megdöbbentő vizualitással taglalja az emberi arc izmait. Minden egyes izomról megtudhatjuk, hol tapad, miként húzódik össze és megtekinthetjük azt is, milyen arckifejezéseknél használjuk. hasznát vehetjük akár a biológia órákon is (bár ilyen részletességgel csak az orvosi egyetemen van rá szükség), de igazán a művészpalánták örülhetnek neki. Külön szépsége az oldalnak, hogy még reklámok sem zavarják.