A Sulinetwork konferencián is beszélgettünk arról, mikor jó egy kísérletet számítógépes szimulációval helyettesíteni és mikor nem. Én magam meg vagyok győződve arról, hogy csak abban az esetben van létjogosultsága a számítógépes változatnak, ha valamilyen okból megoldhatatlan a valós bemutatás (nukleáris láncreakciót mégsem jó a teremben beindítani). Nem csak az a baj, hogy a megfogható tapasztalat mindig többet ér, mint a képernyőn nézett. A szimulációk leggyakoribb hibája, hogy túl tökéletesek, annyira tökéletesek, amit a valódi életben sosem tapasztal a diák, ha maga akarja kimérni a jelenséget.

A MyPhysicsLab (ITT VAN) szimulációi a határon állnak ebből a szempontból. Többnyire mozgásokkal, rugókkal kapcsolatos modellek, vannak köztük olyanok, amiket nem nehéz reprodukálni (pl. az egyszerű inga), de olyanok is (pl. a molekula modellek), amikkel már nehezebben birkózik meg valaki. Természetesen az is nagy előny, hogy a mozgásokat rögtön grafikonon is megtekinthetjük és szabadon változtathatjuk a paramétereket. De azért semmi nem lehet tanulságosabb egy igazán jól elrontott kísérletnél...

A My Solar System (ITT TALÁLHATÓ) nagyszerű módja annak, hogy megértessük a diákokkal, miként is működik a Naprendszer. Legfeljebb négy testet helyezhetünk el, megadhatjuk a tömegüket és a kezdeti sebességüket, majd figyelhetjük, miként mozognak.

Vannak előre megadott beállítások is, amikkel például megfigyelhetjük, miként is alakul ki egy csillag-bolygó-hold rendszer.

Komolyan kezdünk kifejezetten lelkesedni egyes Microsoft dolgokért - nagyon ráfeküdtek az oktatási alkalmazásokra, és azért nem lehet, hogy egy ekkora cég ne csináljon jó dolgokat, hiszen a kreativitás, meg az eszköztár ugye adott. Úgy tűnik, minket, tanárokat tüntet ki figyelemével a Microsoft, nekünk akar kedveskedni. A Fuse Labs nevű helyen most a közösségi keresztrejtvényt, azaz a Team Crossword oldalt szeretnénk bemutatni (IDE SZERETNÉNK mutatni). A feladat: megadott keresztrejtvényeket interaktívan, másokkal közösen, együtt és egyszerre tudjuk csinálgatni. Nem kell mást tennünk, mint az óra végén ráengedni a diákokat csoportokban egy-egy keresztrejtvényre, aztán hadd csinálják. Hátrány: elég nehezek a keresztrejtvények, ráadásul vannak azért az angol-szász kultúrkörből származó utalások, amiket nem olyan egyszerű magyaroknak visszafejlteni. De hát erre van a Google ... vagy a Bing :)

Ugyan Magyarországon nincs feltétlenül jó híre a blogoknak és sokan a világfájdalmukat a világba kiáltó kamaszokra gondolnak a név hallatán, valójában a blogok olyan eszközök, amiknek nagyon nagy hasznát vehetjük a tanításban is. Az új tipusú érettségikben nagy szerpet kap a szakszöveg értése, a jó szakmai blogok pedig aranybányái lehetnek ezeknek. Könnyedén találhatunk olyan írásokat is, melyek az adott tudományág legújabb legfrissebb eredményeit mutatják be. Emelt szintre készülőknek akár kötelezővé is tehetjük, hogy olvassák, kövessék ezeket.

Az alábbiakban öt magyar természettudományos blogot mutatunk be, ezeket a csillagászat, a földrajz, a kémia és a biológia tanításában használhatjuk:

A Science debate kits (ITT TALÁLHATÓ) oldalán összesen 4 darab, nagyon igényesen kidolgozott, szép, hasznos, gyerekek és angolul nem annyira jól tudók számára teljesen jól érthető vitára ösztönző tananyagcsomag tölthető le (PDF formátumban). A témák: túl tiszták vagyunk? lombikbébi program, őssejtek, illetve cannabis. Összesen kb. 90 perces órákat lehet tartani - ha nyelvi osztályban csináljuk, akkor kb. B1+ szint felett érdemes belekezdeni. Én azért szeretem nagyon az anyagot, mert egyszerűen használható, világos szerkezetű, és nem utolsósorban figyelembe veszi azt, hogy kinek, kihez kíván szólni. Egyébként anyanyelvi gyerekekkel használják elsősorban az oldal anyagait, 11-18 év között.

Mindjárt itt van a Mikulás, ami minden iskolában emlékezetes időszak. Az óvodától a gimnáziumig valamilyen módon mindenki megemlékezik erről a kedves ünnepről. Most tíz weboldallal próbálunk segíteni a méltó megemlékezésben.

1. Érdemes elolvasni a Magyar Néprajzi Lexikon bejegyzését (ITT) a szent Miklós nap hagyományairól.

2. Az ovisvilág blog szép csokrot gyűjtött Mikulással kapcsolatos versekből, mondókákból ITT.

3. ITT OLVASHATÓ a Mikulás legenda eredete.

A molekuláris biológia a jövő informatikája. Hallhattuk ezt sokat az utóbbi időben és valóban úgy tűnik, hogy a közeljövő nagy, egész életünket befolyásoló felfedezései erről a területről várhatók. Mégsincs könnyű dolga annak a tanárnak, aki a molekuláris biológiát szeretné tanítani középiskolában. Nehéz beszerezni azokat az eszközöket, amikkel élményszerűvé tehető ez a téma.

Ezen segíthet a Hackateria oldal (IDE KATTINTVA). Az oldal részben mint kortárs művészeti projekt jött létre, sokféle olyan eszköz leírását tartalmazza, amit a molekuláris biológiában használhatunk, van itt gélelektroforézis berendezés, steril kamra, centrifuga, sok minden. Egy kicsit elszántabb tanár egészen komoly labort rendezhet be a segítségével (persze attól még a reagenseket meg kell szerezni valahonnan).

A Travel Bug (IDE KATTINTVA található) egy interaktív, összesen 12 kérdésből álló interaktív kérdőív, amely fura, érdekes, utazáskor, más kultúrák megtapasztalásakor helyzetekbe állít minket. A mi dolgunk pedig az, hogy válasszunk (pl. vajon mit tennénk, ha egy ázsiai étteremben ízletes hernyókat szolgálnak fel nekünk, vagy ha mexiói utunk során egy zenész stoppol az út szélén). A döntések nyomán kialakul egy kép arról, hogy milyen utazók is vagyunk.

Videókkal bőven illusztrált, nagyon tanulságos, ugyanakkor igényesen kivitelezett játékra bukkantunk: az Inside Disaster (Haiti) - IDE KATTINTVA található - játékában 3 szereplő közül választhatunk (túlélő, segélyszervezetnek dolgozó szociális munkás, illetve újságíró), és lépésről lépésre döntéseket kell hoznunk (pl. összedőlt a házad, elkezded-e megpróbálni kiásni a vagyontárgyaidat, vagy elmész segíteni másoknak). Nagyon fiataloknak nem ajánljuk az Inside Disaster-t, eléggé mellbevágó videórészletek, mondatok hangzanak el (ezért is idézőjelben írtuk a játékot). Mivel a koncepció világos, a feladatok egyértelműek, és nagyon igényesen kivitelezettek (a helyszínen készült videókkal illusztráltak mindent), nem kell magyarázgatással tölteni az időt, hanem lehet virtuálisan botorkálni a romok között.

Éppen egy órámra készültem, és több országról próbáltam érdekes adatokat gyűjteni. Régi kedvencem az Information is beautiful nevű oldal (ITT ÍRTUNK róla), most egy órai használatát szeretném leírni (nem csak angolórán működik, én is magyarul használtam). A sok kép közül én azt választottam, amelyik a 'Valamiben minden ország a legjobb' címet viseli, és feírtam az interaktív táblára 10 adatot (pl. a legtöbb orvos, vagy éppen az 1 főre jutó sorozatgyilkosok száma) és a gyerekeknek találgatniuk kellett, hogy vajon melyik ország lehet (ha nem is tudták az országot, annyit megtippeltek, hogy afrikai, vagy fejlett ország a válasz). Ezután mellétettem az országokat (de nem a megfelelő sorrendben) és meg kellett próbálniuk összepárosítani a tényeket most már a megadott országokkal. Végül megnéztük a választ, és ellátogattunk az oldalra, hogy néhány további érdekességet is megnézzünk. Az infografika ITT TALÁLHATÓ, mellélten pedig az a nagyon primitív, SMART Notebook szoftverben készült anyag, amit használtam - nem Notebook tananyag minta, inkább illusztráció!