Olimpiai év van, az augusztust rengetegen ülük végig a tévék előtt szurkolva. Talán most a kihűlőben lévő olimpiai láz hevében talán érdemes a sportok mögött megbúvó természeti jelenségek vizsgálatára is időt szánni. IDE KATTINTVA a jobb oldalon található Expand all gombra kattintva az összes sport és a hozzá tartozó interaktív tananyag is megjelenik. Megtanulhatjuk, hogy kosárlabdában mennyi matematikailag az esélye különböző helyekről a sikeres dobásnak, megtanulhatjuk az íjászat mögött a fizikát, vagy egy toronyugró sebességét, és a rá ható erőket Összesen 12 sporthoz tartoznak érdekes, interaktív tananyagok. Sajnos az oldal nyelve angol, de hátha nem riaszt el ez mindenkit.

Bármilyen tantárgy tanításánál az egyik legjobb motiváció, ha a diákok kíváncsiak, h érdekli őket az, amiről tanulni fognak. De hogyan keltsük fel az érdeklődésüket a hidrosztatika iránt? Nem nehéz, a folyadékok világa számos olyan látványos trükkre ad lehetőséget, amit akár hétköznapi anyagokkal is elvégezhetünk, bemutathatunk. A lenti videóban tíz ilyen ötlet található. Érdemes úgy kezdeni egy témakört, hogy ezekből mutatunk be párt és azt ígérjük a diákoknak, hogy hamarosan megtanulhatják ezeknek a trükköknek a magyarázatát is.

Nagyszerű oktatási projektet készített a Microsoft, amit szabadon elérhetővé tett bárki számára (IDE KATTINTVA), a letölthető OneNote jegyzetfüzet minden információt tartalmaz, amivel vagy 50 órán át dolgozhatnak csoportokban a diákok. A feladat egy új bolygón egy kolónia létrehozása, különös tekintettel arra, hogy a bolygón nagyon gyakoriak a földrengések. A feladatok során a diákok terveznek, barkácsolnak,építenek és kódolnak is. A klasszikus témakörök közül a elektromosságot, az adatelemzést és a földrengéseket érinti a projekt.

Remek és ingyenes 2D szimulációs program a Physion (ITT TALÁLHATÓ), amivel bármilyen szimulációt elkészíthetünk. Csinálhatunk mechanikai vagy kinematikai szimulációkat, kísérletezhetünk folyadékokkal, töltésekkel, mágnesekkel. Amiben több, mint az Algodoo, hogy Javascriptben programokat is írhatunk az egyes szimulációkhoz. Érdemes játszani vele akár informatika, akár fizika órán.

Sokszor nem is tudjuk, hogy azok az eszközök, amiket a mindennapokban használunk valójában milyen sokrétűek. A tabletek, okostelefonok tele vannak olyan érzékelőkkel, amiket jól használhatunk akár a kémia,akár a fizika órán. Van bennük például gyorsulásmérő, GPS, giroszkóp, hőmérő, barométer, fényerősség és hangerősségmérő. A megfelelő appokkal ezeket mind a kísérletezés szolgálatába állíthatjuk.

A Science 360 oldalon (IDE KATTINTVA) nagyon sok videót találatunk mindenféle természettudományos témában. A jól felcímkézett anyagok között könnyű keesni, hamar talál az ember olyat, ami jól jöhet az órán. Jellemzően rövid 2-5 perces anyagokról van szó, Szinte bármiről lehet találni olyasmit, ami főleg tudományos csatornákról és kutatóintézetekről, egyetemekről származik. Remekül használhatjuk akár arra, hogy az órán kivetítve illusztráljuk a mondandónkat, akár arra is, hogy külön videókat adjunk ki a diákoknak, akik azután közösen beszélik meg, hogy mit láttak. Kellemes böngészést!

Iskolánkban a 11. évben van a nyelvi év, a diákok ekkor főleg a második idegen nyelvvel vannak elfoglalva, de közben egy szabadon választott éves projektet is kell készíteniük, olyat, ami bemutatja, hogy nem hiába jártak az iskolába az első négy évben. 16 éves tanítványunk Fernezelyi Simon úgy döntött, hogy egy fizika kísérleti eszközt készít, olyat, amivel különféle mozgással kapcsolatos kísérletek végezhetők el. A terv része volt az is, hogy az eszköz legyen olcsó és mindenki számára elkészíthető. A végeredmény IDE KATTINTVA látható. A remek kis eszköz mobiltelefonhoz vagy számítógéphez kapcsolódik és úgy adja a le a mért adatokat. Segítségével a gyorsulás, a nehézségi együttható és súrlódási együtthatók mérhetők ki. Ami a legizgalmasabb, hogy ez valóban egy tizenhat éves munkája.

Izgalmas alkalmazást jelentetett meg Android telefonokra a Google, amivel a telefonból kísérleti eszközt készíthetünk. A Science Journal (ITT TALÁLHATÓ) arra alkalmas, hogy a telefon szenzorainak segítségével (fény, hang és gyorsulás szenzorokkal) méréseket végezzünk adatokat rögzítsünk, a méréseket hang kommentárokkal lássuk el az egészből kísérlet-projekteket állítsunk össze. Ha a pénztárcánk engedi, akkor további szenzorokat is vehetünk, amik Bluetooth-on keresztül csatlakoznak a telefonhoz.

olyan sokat mondogatja mindenki, hogy milyen fontos az iskola digitalizálása és mennyire fontos része az oktatásnak az IKT, hogy ezt hajlamosak vagyunk készpénznek venni. Érdekes módon azonban nincs nagyon sok olyan kutatás, ami adatokkal támasztaná ezt az állítást. A vizsgálatok egy része nagyon nagy mintákat hasonlít össze (jellemzően országokat), ahol leginkább csak azt lehet nézni, hogy van-e IKT vagy nincs, de azt már kevésbé, hogy azt mire és miként használják. Más vizsgálatoknál sem egyértelmű, hogy az IKT használat a tanulásnak melyik rétegét, melyik szeletét fejleszthetné. Mivel pár éve úgy adódott, hogy két ugyanolyan képességű osztályban egymást követően kellett a mozgásokat tanítanom, úgy éreztem, esetleg magam is megpróbálkozhatnék valamilyen kutatással. Az ebből született cikk a minap jelent meg a Scientix Observatory-ban (IDE KATTINTVA).

Ha csillagászatot tanítunk, egy kis kikapcsolódásra remek lehet a Naprendszert zenéltető oldal, a Solarbeat (IDE KATTINTVA).A Naprendszer bolygóit látjuk keringeni a valós relatív sebességekkel és minden megtett körnél mindegyik bolygó megszólaltat egy hangot. Sok mindent beállíthatunk a sebességtől a visszhangosításon át a basszusig. Nagyon látványosan mutatja be, hogy milyen különbségek vannak a keringési idők között, biztosan szívesen játszanak vele a diákok.