Az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán található meg a Mikovinyi Sámuelről szóló virtuális kiállítás (IDE KATTINTVA). A magyar térképészet egyik megalapítója 1698 és 1750 között élt, dolgozott  oktatóként és bányamérnökként is, legjelentősebb műve azonban a Magyarország megyériről készített térképsorozata.

A fennmaradt térképeket most megtekinthetjük az OSZK oldalán, könnyen navigálhatunk rajtuk és kiválóan nagyíthatjuk is őket. Itt van például az egész ország térképe, itt pedig Pest-Pilis-Solt megyéé.

A most bemutatott módszerrel kis 8 oldalas füzetecskéket készíthetünk. A füzetek előnye, hogy írás csak egy oldalon található, így könnyen sokszorosíthatóak akár egy fénymásolóval is. A pontos instrukciók a készítéshez és a hajtogatáshoz IDE KATTINTVA érhetők el.

Ezt a módszert elsőként a Small science Collective (ITT TALÁLHATÓ) használta fel. szabadfogású versenyt hírdettek bármiféle természettudományos gondolat, tény ilyen típusú összefoglalására. A megszületett munkák a szexuális szelekciótól a fehérjeszerkezetig, a trilobitáktól az őssejtekig sokmindenről szóltak.

Kiváló házifeladat vagy projekt lehet a diákok számára, hogy készítsenek filmet. Lehet ez egy irodalmi adaptáció, lehet egy környezetvédelmi felhívás vagy akár egy történelmi helyzet eljátszása. A film a jelenkor diákjainak nyelve, biztosan könnyebben és nagyobb lelkesedéssel fognak hozzá, mint egy tízoldalas elemzés megírásához.

Filmet készíteni azonban nehézkes, sok ember kell hozzá, nem könnyű megtalálni a helyszínt, jó kamerást, hangmérnököt, vágót és persze a stáb büféjéről is gondoskodni kell. Hacsak nincsenek olyan színészeek, olyan helyszínek és olyan jelmezek, amik egy íróasztalon is elférnek. Ezt a lehetőséget kínálja a Lego filmek készítése, az alábbi rövid videó azt mutatja be, miként készíthető videó a Windows Movie Maker (ez egy aap Windows program) és egy digitális fényképezőgép segítségével:

Az eFieldTrips oldalon (IDE KATTINTVA) az osztályteremben ülve juthatunk el egy vulkán tövébe vagy a Pearl Harborba. Senki nem gondolja, hogy a képernyő helyettesíteni tudná a szeméályes és közvetlen élményt, de egy jól felépített virtuális túra jobb a semminél, vagy a tankönyv szövegénél.

Az egyes terepgyakorlatok felépítése a következő: a diákok előzetes anyagot kapnak, amit át kell olvasniuk, ezt követően megnéznek egy interaktív filmet. A filmben elágazások vannak, eldönthetik, merre akarnak indulni, mi az, ami érdekli őket. Ezután a webes felületen kersztül tehetnek fel kérdéseket szakértőknek, akik egy-két napon belül válaszolnak rájuk vagy időről-időre élőben is cseveghetnek a szakemeberekkel.

A mikrobiológia elég mostohán kezelt része a biológiának a középiskolában. Ahhoz képest, hogy a Földön az élőlények döntő többsége baktérium, sőt bennünk magunkban is tízszer annyi baktérium lakik, mint ahány emberi sejtünk van, a biológia tananyagban jó, ha 2-3 óra jut a tanulmányozásukra.

Most egy olyan kísérletet szeretnénk megmutatni, ami látványos, működik és nagyon sokat megmutat a baktériumok viselkedéséről. A Winogradsky-oszlopról van szó. Egy animált bemutatóban mindenki megtudhatja, miként kell ilyet készíteni (IDE KATTINTVA).

A Bellarmine College oldalán (IDE KATTINTVA) egy hatalmas kép és animáció gyűjteményt találhatunk. A képeket ingyenesen felhasználhatjuk, letölthetjük, azt csinálunk velük, amihez kedvünk van. A gyűjtemény igazán sokoldalú, van itt az orsógiliszta anatómiájától a sejtmembránon át a gerinchúrosok törzsfájáig minden. Az animációk az internet hajnalát idéző animált gif-ek, de attól még akár használhatóak is.

Az élet keletkezése ugyan minden diákot foglalkoztat, de mégiscsak érintőlegesen szerepel a középiskolai biológia tananyagban. egyfelől ideológiailag érzékeny terület, másfelől még a tudósok is elég keveset tudnak róla. A folyamatok, a kurrens tudományos álláspont megértésében segíthet sokat az Exploring Life's Origins oldal (IDE KATTINTVA). Itt egy igazi, lenyűgözően kivitelezett tananyagot találhatunk az élet keletkezéséről, az RNS világról, mindarról, amit ma tudunk ezekről. sajnos az oldal angolul van, de talán a végzősök között már vannak olyanok, akik képesek megbírkózni vele.

A most bemutatott eszköz ugyan csontokról és izmokról szól, mégis a művészek vehetik igazán hasznát. Az Artnatomy (ITT TALÁLHATÓ) egészen hihetetlen részletességgel és megdöbbentő vizualitással taglalja az emberi arc izmait. Minden egyes izomról megtudhatjuk, hol tapad, miként húzódik össze és megtekinthetjük azt is, milyen arckifejezéseknél használjuk. hasznát vehetjük akár a biológia órákon is (bár ilyen részletességgel csak az orvosi egyetemen van rá szükség), de igazán a művészpalánták örülhetnek neki. Külön szépsége az oldalnak, hogy még reklámok sem zavarják.

A Closr.it oldalon (IDE KATTINTVA) az ingyenes regisztráció után hatalmas (akár 100 MB nagyságú) képeket tölthetünk fel, majd azokat beágyazhatjuk a saját oldalunkra. A beágyazott képet azután dinamikusan nagyíthatjuk és kicsinyíthatjük, barangolhatjuk be.

Hasznos lehet ez például művészet órán, ha egy nagy képet a részleteivel együtt akarunk bemutatni, vagy ha térképeket akarunk megosztani, esetleg ha biológiából akarunk egy élőlényt részleteiben bemutatni. Az alábbiakban egy példa látható:

A Szertár (ELÉRHETŐ ITT) Zsíros László Róbert videoblogja már intézmény Magyarországon. A tudományos ismeretterjesztés legjobb hagyományait (itt mindenkinek Öveges József jut eszébe) ötvözi a legkorszerűbb technikával. Hetente megjelenő vicces és izgalmas kísérleteit sokezren várják izgalommal, de Laci ezen túl is sokat tesz azért, hogy minél több emberhez jusson el a tudomány, többek között a Csodák Palotája munkatársaként. Blogja a korábbi blog.hu-s formátumot kinőve, saját cím alatt érheő már el (szertar.com). Az új helyen jobban kereshetőek  cikkek, a kicsiknek címkével ellátott bejegyzésekből az óvodásoknak is szedhetünk ötleteket, a barkács jelzővel ellátottak pedig komolyabb szaktudást igényelnek.