Korábban már írtunk a Chronozoom nevű alkalmazásról (ITT TALÁLHATÓ). Elég ambiciózus alkalmazásról van szó, a teljes világegyetem történetét végignézhetjük benne. Elindulhatunk a Nagy Bummtól és befejezhetjük a mai napnál. A rendszer nagy előnye, hogy dinamikusan zoomolhatunk, egyes szakaszokat tehát akár napokra lebontva megnézhetünk, míg akár évmilliók eseményeit is átfoghatjuk egy pillantással.

Most azért említjük meg újra a Chronozoomot mert új szolgáltatással bővült, most már a saját idővonalunkat is elkészíthetjük benne. Definiálhatunk szakaszokat és azok pontjaiban elhelyezhetünk gyűjteményeket. Egy gyűjtemény állhat képekből, videókból, szövegekből és ezek leírásaiból. Kifejezetten könnyű ilyeneket csinálni. Azt, hogy miként is lehet, egy videóban mutatjuk be a Bővebben után. Itt egy példa, amit a biológia faktosokkal közösen készítettünk a pszichológia történetéről. Az oldal nagy előnye még, hogy semmilyen kiegészítő telepítésére nincs szükség hozzá, minden modernebb böngészőben elfut.

Látványosan szép térképeket találhatunk az Aqueduct Commodities oldalán (IDE KATTINTVA), ahol azt tekinthetjük meg, hogy az egyes haszonnövényeket hol milyen mennyiségben termelik. Választhatjuk az egyes növényeket, de a haszonnövények csoportját is (gabona, takarmány, gyümölcs stb.). Nagyon látványos, hogy mit hol találunk meg és magyarázza az egyes országok mezőgazdasági felépítését is. A színek azt mutatják, hogy mennyire vízigényes a termelés az adott területen. Az oldal elsődleges célja, hogy a hatékony vízhasználatra hívja fel a figyelmet, így az egyes növényeknél azt is olvashatjuk, hogy egy tonna előállításához hány köbméter vízre van szükség.

A másik térképen (IDE KATTINTVA) azt nézhetjük meg, hogy mennyire veszélyeztetett a vízügyi helyzet az egyes helyeken, majd lebontva azt is, hogy mik a veszélyforrások. Megnézhetjük, hogy mely területek vannak áradásnak kitéve és melyeket fenyegeti az aszály. használhatjuk demonstrációra is a térképet, de érdemes lehet azt a feladatot is kiadni, hogy a térkép segítségével vonjanak le következtetéseket, fogalmazzanak meg állításokat egyes országokra vagy területekre.

Az érzékelés olyan témakör, amivel minden diákot meg lehet fogni, ami mindenkit érdekel. Akár a látásról, akár a hallásról van szó, az hogy mit és miként érzékelünk, mennyi köze van az érzeteinknek az objektív valósághoz mindenkit érdekel. Az illúziók mindenkit csodálattal töltenek el, mindenki szereti átélni az érzést, hogy milyen könnyen lehet őt becsapni. ha éppen ennél a tananyagrésznél járunk, érdemes némi időt rászánni arra, hogy mindezt be is mutassuk.

Az internet tele van érzékcsalódás gyűjteményekkel, a most bemutatott oldal azonban kiemelkedik bizonyos szempontból ezek közül. Nem azért mert annyira szép lenne (elég csúnyácska, Java alkalmazásokkal van tele), hanem azért mert itt az illúziókon kívül kísérleteket is találunk. Ehhez elég ellátogatnunk a Hanover College Experiencing Sensation and Perception című oldalára (IDE KATTINTVA). Itt találunk interaktív illusztrációkat és kísérleteket (experiments) is, ez utóbbiak azok, amiket máshol nem nagyon találhatunk meg.

Az alábbi óravázlat biológia órára készült, de nagyon könnyen adaptálható nagyon sok más tárgyra is. A lényege, hogy a diákok egy témakörben képeket gyűjtenek majd azt elhelyezik egy nagy bejérható, bebarangolható, zoomolható képre. Az alkalmazás, amit ehhez használtunk a Deep Zoom volt, ami letölthető a Partners in Learning oldalról (IDE KATTINTVA), vagy éppen INNEN.

Biológia faktosokkal tanultuk az emlősöket. Elsőként is megosztottam velük egy Skydrive mappában a Wikipediáról származó és itt is mellékelt képet, ami az emlősök legújabb molekuláris törzsfáját ábrázolja. A törzsfán az egyes családok vannak feltüntetve. Ezután a diákok megkaptak személyre szabva pár családot és az volt a feladatuk, hogy keressenek képet, amin annak a családnak egy jellemző tagja látható. A megtalált képet a család nevével ellátva kellett feltölteniük a Skydrive mappába.

Igazi aranybányát találtam biológiatanárok számára elsődlegesen az állatrendszertan tanításához. Érdemes azonban másoknak is megnéznie, az oldal ugyanis iskolapéldája annak, hogy miként lehet egy filmből tökéletes oktatási anyagok készíteni. Az alap ugyanis egy 2002-ben készült dokumentumfilm sorozat, melynek címe Shape of Life (Az élet formája). A hét egyenként egyórás film megtekinthető a neten is (IDE KATTINTVA), nagyszerű felvételek, logikus felépítés és ragyogó animációk mutatják be az állatok országát, a hangsúlyt a gerinctelenekre fektetve.

Az igazi csemege azonban a filmhez létrehozott oldal (IDE KATTINTVA). Itt megtaláljuk a filmet 3-5 perces részekre szabdalva. Minden rész címkékkel van ellátva így könnyen kereshető. Külön gyűjtemények mutatják az egyes állattörzseket, az animációkat, a nyilatkozó kutatókat és az állatok viselkedését bemutató részeket. A filmeket le is tölthetjük, így internetkapcsolat nélkül is használhatjuk. Tapasztalatom szerint a nagyságuk pont akkora, hogy az jól beépíthető egy tanórába. Az egyes részekhez természetesen kiadható anyagok, óravázlatok is tartoznak. Minden, amire egy tanárnak szüksége lehet. Az angol nyelv ne bátortalanítson el senkit, a pár perces animációkat akár hang nélkül, tanári narrálással is remekül felhasználhatjuk. Nagyon jó látni egy olyan oldalt, ami valóban a tanárok igényeinek megfelelően készült!

Hasznos és érdekes alkalmazás a Google StreetView .... Nem hiszem, hogy ezzel drámaian újat mondtam volna, hiszen a mindennapokban is megkönnyít eligazodni a világban. Megnézhetjük, hogy néz ki az orvosi rendelő, ahová megyünk, vagy éppen milyen a környéke egy szállodának, mielőtt elutazunk. Természetesen az oktatásban is remekül használható (pl. a GeoGuessr nevű játékkal együtt - erről ITT ÍRTUNK). Ma egy gyűjteményt ajánlunk, amely érdekes helyeken barangolhatunk. Mindez IDE KATTINTVA érhető el, szépen tematizálva. Szervezhetünk például osztálykirándulást Angliába, 8 vagy akár 15 állomással, de akár az óceánok mélyére is lenézhetünk.

Izgalmas cikkre akadtam a minap, kutatók az Odüsszeia kapcsolati hálóját vizsgálták meg (ITT LÁTHATÓ), 342 szereplő 1700 ismeretségét térképezve fel. Érdekes módon azt találták, hogy az eposz kapcsolati hálója nagyban hasonlít arra, amilyen a Facebook vagy éppen a Twitter kapcsolatok alapján rajzolódik ki. Ez véleményük szerint arra utal, hogy a költemény alapja valamilyen valós esemény lehet. Hasonló módon vizsgálták a Beowulfot és az Illiászt ugyanilyen eredménnyel. Az ír hősi eposz, a Tain Bo Cuailnge azonban nem ment át ezen a teszten.

Ennek kapcsán néztem körül, hogy milyen hálózatokat vizualizáló szoftvert lehet találni ingyen. A megoldás a Gephi nevű nyílt forráskódú alkalmazás lett (INNEN TÖLTHETŐ LE), ami igazi hálózatelemző profikká tehet minket. A szoftverben megadhatjuk egyenként a csomópontokat és a köztük levő kapcsolatokat, de akár egy Excel állományból is betölthetjük. Ezek után nagyon sokféleképpen jeleníthetjük meg. Mi mindenre jó ez nekünk?

Pár hónapja írtunk a GeoGuessr nevű játékról (IDE KATTINTVA), ami egy nagyon egyszerű ötletre épül és azt nagyon izgalmasan valósítja meg. Egy ponton találjuk magunkat a Google Street View-ban és ki kell találnunk, hogy hol vagyunk. Mehetünk az utakon, amíg végre találunk valamit, ami eligazíthat minket. Az alkalmazás véletlenszerű helyeken rak le, de még így is nagyon jól használható például nyelvórán, ha el kell mondaniuk, hogy merre járnak.

Ha tetszik, akár mi is készíthetünk ilyet, erre való a GeoSettr nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), csak ki kell jelölnünk az öt pontot és már meg is kapjuk a játék linkjét, amit felhasználhatunk. ITT VAN például egy olyan játék, ami Budapest egyes hídjait mutatja be, de készíthetünk történelmi helyeket bemutató feladványt történelemórára, vagy a növényzettípusokat bemutatót biológiára vagy földrajzra. A diákoknak is kiadhatjuk feladatnak, hogy készítsenek egymásnak feladványokat, esetleg segítségeket is adhatnak hozzá, hogy könnyebb legyen megoldani őket.

Pár éve még egy kicsit fanyalogtunk a Videotórium kapcsán (ITT A CIKK), de most már látszik, hiba volt tamáskodni. Mostanra a videógyűjtemény nagyon impozáns kollekcióvá vált, ahol nagyon sok értékes, a tanításban és a saját tanulásunkban is jól használható tartalom érhető el. A Videotórium (IDE KATTINTVA) elsődlegesen a felsőoktatás videógyűjteménye, előadások, teljes konferenciák anyaga található meg rajta, jól kategorizálva, könnyen kereshetően. Tanárként is érdemes körülnézni benne, nagy előnye például a YouTube-bal szemben, hogy nincsenek rajta reklámok és nem csábít elkalandozásra sem a felkínált egyéb videók révén.

Biológiatanárként biztosan bevinném az órára, vagy legalábbis ajánlanám az érdeklődő diákoknak Dr. Gausz József előadását liszenkoizmus és a genetika konfliktusáról (ITT), kémiatanráként megmutatnám a biokémia alapjairól szóló előadást (ITT). Magyarosoknak izgalmas lehet a III. IROM konferencia teljes anyaga, közte nagyon sok IKT-s tematikájú előadással (ITT). De a matekosoknak is van mit nézniük, például Dr. Szalay István előadását a számfogalom alakulásáról (ITT). Most már érdemes itt nézelődni.

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.