A Hack the Classroom online konferencián láttam egy remek módszert arra, ahogy egyszerű elektronikából adatgyűjtőt lehet készíteni (erről van szó). Mivel Arduinonk nekünk is van (nem drága mulatság, itt például 2000 forint) arra gondoltam, talán magam is tudnék valamilyen izgalmas mérőeszközt készíteni. Mivel a kémia az, amiben a legritkábban használunk méréseket, valami ilyen területen használhatón gondolkodtam. A csapadékképződési reakciók sebességét például lehet mérni abból, hogy mennyi fényt ereszt át az oldat, vagy milyen gyorsan válik átlátszatlanná. A klasszikus kísérletben nátrium-tioszulfát és híg sósav szerepel, a csapadék pedig kén. Ezzel kezdtem el kísérletezni én is.

Az OpenSCAD nevű programmal (INNEN TÖLTHETŐ LE) tárgyakat tervezhetünk, de nem rajzban, hanem kódot írva. Ez nagyszerű lehetőség minden olyan fakezűnek, mint én is vagyok például, de emellett jó bevezető is lehet a programozásba. AZ elkészült 3D modellben gyönyörködhetünk, de akár ki is nyomtathatjuk egy 3D nyomtatóval. Hogy megkönnyítsük a diákok és a tanárok számára az ismerkedést a programmal, írtunk egy két oldalas bevezetőt is, ami bőven elegendő ahhoz, hogy valaki elkezdjen foglalkozni a programmal. Az ismertető letölthető IDE KATTINTVA.

Michelangelo mondta állítólag, hogy minden kődarabban ott a szobor, csak le kell faragni a felesleget körüle. Erre ad lehetőséget a 3D Slash nevű oldal (IDE KATTINTVA). Virtuális szobrászkodhatunk egy kockával vagy akár egy már meglevő 3D modellel. Választhatunk a különféle vésők közül és neki is kezdhetünk a munkának. Az ingyenes változat hátránya, hogy várnunk kell egy kicsit, amíg legyártja az új 3D modellt. Az elkészült modellt azután 3D nyomtatóval lehet kinyomtatni. Ez a módszer alkalmas lehet arra, hogy akár kisebbeket, akár a művész lélekkel rendelkezőket is bevezesse a 3D nyomtatás csodálatos világába.

Szerettem volna molekulákat modellezni a diákokkal, de a modellező készletek nagyon drágák. Miét ne nyomtathatnék magamnak valamilyet. gondoltam, ha már itt ez a 3D nyomtató. Az is eszembe jutott, hogy ennyivel jobb lenne, ha a pálcikák helyett tényleg valamiféle vonzás kapcsolná egybe az atomokat. Erre jó ötletnek tűnt a mágnes, de az persze megint egy nehézség, hogy akkor a pólusok határozzák meg, hogy mi mivel tud kapcsolódni és így nem könnyű bármit bármivel kapcsolni. Azért csak nekiláttam tervezni, gondolkodni.

Emlegettük már, hogy egy Craftbot+ 3D nyomtató érkezett az iskolánkba. Most egy új felaszálását mutajuk be. A víz körforgását tanítva akadt egy kollégám erre a feladatra, a diákok kilenc állomáson követhetik végig egy vízmolekula útját. Minden egyes állomáson dobniuk kell egy kockával, ez alapján dől el, hogy merre mennek tovább. A bolyongás közben rögzítik, hogy merre jártak és így követhetik végig ezt a ciklust. Az eredeti leírásban szabályos dobókocka szerepel és ki kell nézni, hogy az adott ponton melyik szám mit jelent. Nekem eszembe jutott, hogy 3D nyomtatóval könnyedén készíthetnénk olyan kockákat, amiken a célpontok ikonjai szerepelnek.

A MakerBot és a FreeDee Printing Solutions meghirdeti a 3D nyomtatási ismeretek hazai elterjedését célzó programját, a ‘MakerBot a tanteremben!’ oktatási intézmények számára kiírt pályázatot, amely keretében 10 db MakerBot Replicator 2 és fődíjként egy darab ötödik generációs MakerBot Replicator típusú 3D nyomtató talál gazdára a pályázó iskolák között. Emellett a győztes intézmény egy tanárának technológiai oktatása a 3D Akadémián szintén a nyeremény részét képezi. Részletek IDE KATTINTVA.

Biztosan vannak, akik ismerik a Thingiverse nevű tárgygyűjteményt. Olyan modelleket találunk itt, amiket 3D nyomtatóval kinyomtathatunk, vagy éppen módosíthatunk, ha szeretnénk. Igazi kincsesbánya, napokra el lehet veszni benne (ITT VAN. Most Henry Segerman oldaláról (EZ AZ jutottam megint ide. Segerman matematikus, művész és 3D tervező, ráadásul ez a három tejesen egybe is ér a munkájában. Az ő oldaláról jutottam EHHEZ a dologhoz, a nyomtatható és hajtogatható tökéletes testekhez. A tárgy érdekessége, hogy nem kell külön összeállítani, a zsanérok már alapból benne vannak, úgy nyomtatódik ki, hogy hajtogatható.

Aki követi egy ideje az oktatástechnika fejlődését, tapasztalhatta, hogy szinte mindig valami olyan divatos dolog, valami ez a tuti technikai eszköz, amiről úgy gondolják, hogy alapjaiban fogja megrengetni a technikát. Emlékezhetünk a szavazórendszerek tündöklésére és bukására, de az interaktív táblák sem repítették hirtelen a jövőbe az osztálytermeket, hiába kerültek be sok iskolába. Jelenleg az egyik ilyen potenciális messiás a 3D nyomtatás. Szerencsénk volt és kaptunk egy hazai fejlesztésű és gyártású eszközt az iskolába a Craftunique jóvoltából és azonnal használatba is vettük. Jelenleg három olyan területet látok, ahol ez az eszköz jó szolgálatot tehet a tanításban és szépen sorban írok is majd ezekről. Elsőként arról lesz szó, hogy a tanár miként tudja használni szemléltető anyagok készítésére és példákat is mutatok arra, hogy eddig mire használtuk.